Cservölgypuszta - A Völgy

Régi álmom megvalósítva, 2009-ben költöztem Cservölgybe. Jelenleg is itt élek, a természettel harmonizáló önfenntartó gazdálkodást folytatunk családommal. Tanítványainkon, barátainkon túl, szívesen látunk minden olyan érdeklődőt, aki érdeklődik az önfenntartó gazdaság iránt, illetve olyat, aki az elmélyült gyakorlást és a belső utat keresi.

Németh A. Frigyes - ki-aikido mester



Cservölgypuszta

A déli Cserhát tanúhegy vonulatainak legszebb kiemelkedése a Szanda-hegy, melynek csúcsán (532m) Szanda-vára, völgyében Cservölgypuszta található.

A két legközelebbi település Bercel és Szanda. Berceltől való távolsága 4 km, az út az év szinte minden szakában személygépkocsival is jól járható. Szandától való távolsága 3 km. Innen gyalogosan, lóháton vagy terepjáróval lehet megközelíteni a Völgyet.

Cservölgypuszta koordinátái: 47° 90245' É, 19° 43973' K.

Ha csak a GPS-re hagyatkozva akarunk eljutni Cservölgypusztára, akkor nehéz dolgunk lesz, mert a készülék a Balaton mellé akar majd elnavigálni minket, a Cserhátban található Cservölgypusztát a legmodernebb készülék sem ismeri. Talán azért mert itt megállt az idő.
Legjobb, ha a készülékbe a szomszédos Ordaspusztát írjuk be, ha eltévedünk a helyiek elnavigálnak minket.

Cservölgyben a Völgy közepén helyezkedik el a múlt század derekán, 1948-ban a helyi hívők által állított szentkereszt és a harangláb, a "szandai kiskutya". Az idők során a Völgyben sok érték elpusztult, de a harang és a kereszt, – az örök értékek jelképeként – változatlanul fennmaradtak.

A haranglábbal szemben helyezkedik el a "Csobogó Tanya" – ahol a természettel harmonizáló önfenntartó gazdaság és lovas tanya, került kialakításra.


Cservölgypuszta település története

Cservölgypuszta, valószínűleg a környezetét elborító cser-tölgyesekről kapta a nevét, a környező dombokat tölgyerdők borították. A puszta ragadvány név a "pusztulás"-ra utal, az elnéptelenedő települések jelzőjeként. Az erdőkben a helyiek makkoltatással disznókat hizlaltak, de a közelben voltak kenderáztató gödrök is, mely annak feldolgozására utal.

A település történetének kutatása még tart. A közelmúltra visszatekintve képet kaphatunk a múlt században itt élt emberek életéről és a település elnéptelenedésének okáról.

A környező völgyeket hasonló, kisebb-nagyobb apró települések uralták. Cservölgytől keletre, dél-keletre található Ordaspuszta. Ordaspusztán volt a környék általános iskolája, valamint vegyesboltja, a Cservölgytől 1.200 méter távolságra lévő településre jártak át az emberek vásárolni. Az itt élőknek az Ordaspuszta és Nelásdpuszta közötti erdei temető szolgált végső nyughelyül.

Az épület maradványokból tekintve feltételezzük, hogy a helyiek gazdálkodtak, állatot tartottak. A fő épületeken kívül mindenütt jelentős mezőgazdasági épületek, ólak romjai található.

A második világháborúban igencsak viharos időszakot élt meg a Völgy. Hatalmas harcok dúltak, a környező dombokra több repülőgép is lezuhant. Egy amerikai B52-es vadászbombázó roncsait a helyiek a településre vonszolták, alkotó elemeit szinte minden portán hasznosították. Az alumínium lemezekből használati tárgyak (például nokedli szaggató) is készültek, de használták ólak fedésére, tető javítására. A roncskutatással foglalkozó Szakács László - amatőr történész 2010-ben még jelentős darabokat tudott összeszedni, ezek a Balassagyarmati Múzeumban találhatóak.

A pusztulást mégsem a háború és nem a mezőgazdaság szakszerűtlen fejlesztése, az erdők kivágása és a rosszminőségű földeken való gabona ésszerűtlen termesztése hozta. Az ordasi iskola bezárásával megkezdődött az elvándorlás. Sajnos az akkori gazdák elbontották a vályogból épült épületek tetejét. A cserepeket elhordták, a védtelenül álló falakat pedig hamar megette az idő. A 22 telken valamikor 18 ház állhatott. Mára kilenc lakható, vagy felújítható ház maradt.

Cservölgyet 2009-ben a egyetlen állandó bejelentett lakó lakta. 2011-ben már öt főre gyarapodott a lakosok száma, 2012-ben pedig - 44 év után ismét - gyermek született Cservölgypusztán.

A Völgy közepén helyezkedik el a múlt század derekán, 1948-ban a helyi hívők által állított szentkereszt és a harangláb, a "szandai kiskutya". A szandai nagyharang áthallatszó kongására válaszolt a kisharang. "A nagykutya ugatására válaszolt a kiskutya" - innen a név.

A kereszt eredeti pléh krisztusa Vad József tanár úr házában található, a jelenlegi is a helyiek által lett elkészítve. A keresztet az esőtől a lezuhant repülőgép egy darabjából készült lemez takaró védi.

A harangról több helyi legenda van. Az egyik, a Marika néni elmondása szerinti: Egyszer hatalmas vihar pusztított a környéken, mire ő kiment megkongatni a harangot, figyelmeztetni az embereket a veszélyre. A harangot hosszú időn keresztül kongatta, a vihar pedig elkerülte a völgyet.

A kilencvenes évek közepéig évente egy alkalommal – szeptemberben, - Mária nap környékén - hálaadó istentiszteletet és szeretetvendégséget tartottak a helyiek. A Völgy elnéptelenedésével a hagyomány megszűnt, majd 2009-ben újra éledt. A Czombos József – atya által tartott istentiszteleten és az utána következő "Szeretetvendégség"-en 101-en vettek részt. Azóta a helyiek tartottak már itt keresztelőt, és esküvőt is.


Cservölgypuszta jelene

A völgyben egyaránt megtalálhatóak a több generáción keresztül itt élt emberek leszármazottjai és a "gyütt-mentek". Az előbbiek, talán a gyermekkori nehézségek, mint a rosszidőben való iskolába járás, talán a kényelmesebb városi élet miatt, az utóbbi években csak alkalomszerűen jártak ki rendben tartani a portájukat. Sokakban erős a kötődés, mások egyáltalán nem törődnek a portájukkal. Egy időben – a busás haszon reményében - a gazdag külföldi földesurakra vártak, de azok valahogy csak nem akarnak jönni. Így jobb híján eladják a hazai "gyütt-menteknek".

Az újonnan jöttek elszántabbak, itt próbálnak megélhetést, boldog életet teremteni maguknak és családjuknak.

A 2008-as gazdasági válság kicsit változtatott az emberek gondolkodásán és a nem itt élők is újra elkezdték művelni telkeiket. Így a Völgybe lassan visszatért az élet, alig van gondozatlan telek.

Az egyik legjelentősebb gazdaság a haranglábbal szemben helyezkedik el. A Csobogó Tanyán élő család bemutató önfenntartó gazdaságot, lovas tanyát hozott létre.

Az idelátogatók bepillantást kaphatnak a hagyományos háztáji, tanyasi gazdálkodás mindennapjaiba. Az alapvető veteményeskert, gyümölcskertészet, háztáji állat-tartás és a megtermeltek feldolgozásának tapasztalataiból kaphatnak ízelítőt és idényjellegű kóstolót. A Tanyán élők aktív természetvédők, a gazdaság kialakításánál törekedtek a természettel harmonizáló gazdálkodásra.

Jelentős gazdálkodás folyik a környező tanyákon - Jákotpusztán, Ordaspusztán, Szőlőkaljapusztán is. Található itt méhészet, birka, disznó és szürke-marha tenyésztés, sajtkészítés. A környéken élők ezzel lerakták egy önfenntartó közösség alapjait.


A Völgy képekben

powered by: lytebox